2013. szeptember 27. péntek
Itachi felébredt, de Yumi még ott aludt a mellkasán. Így hát békén hagyta, és egy ideig nézte a plafont. A lány is kinyitotta a szemét, és meg akart fordulni, de leesett az ágyról.
-Áu, ez rohadtul fájt. - Nyöszörgött fel a még félig alvó Yumi, és erre Itachi is megszólalt:
- Felébredtél végre? Jobban körülnézhetnél, mielőtt megfordulsz. - Mondta teljesen Pókerarccal a srác.
- Én körbenéztem.... -dünnyögte halkan az orra alatt Yumi, de felállt és odament az ajtóhoz. Pein akkor nyitott be, és bekiabálta, hogy ébresztő, mire a lány megint a földön végezte. A főnök szó nélkül elment, és drága hadisérültünk elkezdett szidkozódni.
- Annyira szerencsétlen vagy.-Szólt oda Ita.
- Te meg ma túl beszédes! Nem fognád be a szád ilyenkor?
- Akkor azt kéred, hogy ne beszéljek egész nap?
- Én csak azt mondom, hogy maradj csendben, ha elbénázok valamit.
- De te egész nap csak szerencsétlenkedsz.
- Pofa be.Nem is.
Itachi erre nem mondott semmit, hanem odament, felsegítette a lányt, és kiment az ajtón. Yumi egy ieig töprengett, mire leesett neki.
- EZ ITT HAGYOTT!!!
A találkozóhelyen mindenki ott volt már, a szobában hagyott Yumin, és Catsyéken kívül kívül. Megérkezett a faképnél hagyott lány is, és tudatta a többiekkel, hogy csak vacsorát kapnak. Így hát mindenki elment a társával kajálni. Persze álruhában.
Hidan a perverz ötletei miatt megint csak fejleordítást kapott, mire dőlőre jutottak. Egy tsukameneshez mentek el, mert az olcsó is volt, és még finom is. Bementek, rendeltek, és Hidan olyan közel ült Emihez, ahogy csak tudott. A kiszolgáló eléjük tette az elkészített ételt és ők bele is kezdtek.
- Olyan aranyos pár!-súgta oda az egyik munkás lány a másiknak, mire Emi kiköpte az ételt, Hidan pedig önelégülten mosolygott.
- Igen, nagyon!-súgta viszza a nevezzük Ketteskének, de Emi még mindíg tűrte, Hidant pedig szórakoztatta a dolog.
- Vajon megcsókolják egymást?-súgta Egyeske.
- Az olyan kawaii lenne-vissza Ketteske.
Eminél betelt a pohár, felállt, és el ordította magát.
- MI NEM JÁRUNK!
- Dehogy nem.-mondta Hidan, mire felállt és megcsókolta Emit, aki erre elpirult.
A lány ellökte magától, és vissza ült a székre.
- Mit csinálsz? Baka.- pofoztaföl visTva a srácot Emi, és szürcsölgette tovább a tsukamenjét.
Egyeske és Ketteske bevágott egy sikolyt, de a lány démoni szemei elhalgattatták őket.
- Akkor járunk?-sttogta Hidan csábosan a lány fülébe, és visszaült Emi mellé.
- Nem. - Morogta Emi. - Inkább egyél.
A fiú engedelmeskedett, és ette tovább az ételt.
- Na de Itachiii! - rángatta Yumi társa karját.
- Miért mennénk ilyen flancos helyre?
- De én akaroook!
- Jól van na! Elmegyünk.-Egyezett bele percek után Itachi.
- Yippi! Akkor menjünk Yukatát venni!-Rántotta maga után a fiút egyenesen a ruhaboltba. Beléptek az ajtón, és Yumi egyből a rövid yukaták felé vette az irányt. Megfogott vagy hármat, és bevitte az öltözőbe. Itachi megállt az ajtóban. Igen, náluk az eladók hitték egy párnak őket, de Itachit nem érdekelte, Yumit pedig a vásárlás foglalkoztatta.
- Szerinted ez hogy áll?-lépett ki a fülkén.
- Mindegy, csak menjünk.
- Jó, akkor én ezt, választom, de neked is kell vennünk valamit.-És odaszaladt a férfi részlegre, Itachi pedig utánna vánszorgott.
- Ez de aranyos, ezt meg veszem neked!-Nézett Yumi egy fekete yukatát.
- Jól van, rendben, most már fizetünk, ugye?
- Igen.
Ezzel oda mentek a pulthoz, kifizették a ruhákat, és el mentek egy közeli öltözőbe, hogy Itachi is felvegye a yukatáját. Mikor kilépett, Yuminak felcsillant a szeme.
-De szexi vaaagy!!
-Mostmár menjünk!-pirult el Itachi, és megindultak egy sushi étterembe. Természetesen sushit kértek. Elfogyasztották, és kifizették az ételt. Mikor kiléptek az ajtón, Yumi megkérdezte:
- Ez randinak számított?
Itachi erre inkább nem válaszolt, mert nem akarta megbántani azzal Yumit, hogy azt mondja, nem, de hazudni sem akart igennel. Úgy hogy inkább átkarolta a vállát. Egy kis idő múlva indultak vissza.
Catsy nagyokat ásítva épredt fel, illetve kezdett ráébredni arra, hogy Deidara rajta (!!!) feküdt egész éjjel. Miután hazajöttek a Mizuki Shigeru parkból, valószínüleg senkit nem érdekelt, hogy hol alszik, csak legyenek vízszintesen. Mivel nem akarta lesöpörni magáról a fiút, megvárta, amíg az felébred.Mikor a szőke is kinyitotta mélykék szemeit, olyan arccal nézett a macskalányra, hogy Catsy majdhogynem megijedt.
- Most mi van? Te feküdtél rám! – nevetett, miközben Dei’ lekászálódott róla.
- Tudom. – mondta a fiú, mire mindketten elkomorodtak egy öt percre, majd kitört belőlük a röhögés.
- Uuu, menjünk el a művészboltba, légyszi! Nekem is kell ilyen ecset! – nyafogott a lány a művész cuccait stírölve.
- Jó. – sóhajtott Deidara. – De aztán jövünk ide vissza!
- Ojj. Annyi jó hely van a városban! – nyavalygott tovább Catsy.
- Most mit akarsz? Valami szar flancos helyre, csináljunk faszságokat, és vegyünk teljesen értelmetlen dolgokat?!
- Hmm, jól hangzik. De nem.
- Oh, szuper! Akkor megvesszük az ecsetedet, és jövünk haza! – mosolygott boldogan a fiú.
- Nem, arról szó sincs. – tette idegesen csípőre a kezét Catsy. – Először is reggelizzünk meg, aztán… aztán menjünk a művészboltba, aztán segítesz nekem a comissionokat teljesíteni DA-n… - sorolta a teendőket.
- És te is nekem. – fejezte be Dei’. Legalább is azt hitte, itt vége a programnak.
- Majd eljössz velem a táncórámra, mert a partnerem lelépett! – vigyorgott a macskalány.
- Csak nem képzeled, hogy táncolok veled?!
- De. Sőt, utána eljössz velem dolgozni!
- Hova?
- A munkahelyemre, te gyurgyalag!
- És ha azt mondom… NEM? – emelte fel a hangját a szőke.
- És ha én azt mondom… DE? – ragadta meg Deidara köpenyét a lány.
- Legyen. – sóhajtott a fiú, mire Catsy elengedte.
Pár falat mochi után a művészbolt felé vették az irányt, ahol – ahogy az úgy általában lenni szokott – elég sok mindent vettek az ecseten kívül. Ezután hazamentek az Akatsuki „barlangához”, és az interneten teljesítették a vevők rajz – kívánságait. Eljött a szőke rémálma is, ami végülis nem is volt olyan szörnyű, mert a macskalány hiphopra járt, amíg Deidara azt hitte, vörös estélyiben és szmokingban fognak tangózni. Fáradtan és izzadva léptek be a nyomdába, ahol Deidarát csinosabbnál csinosabb hölgyek nyaggatták, de mikor Catsy a gyilkos-pillantással rájuk nézett, eliszkoltak a szőkétől. Végül hazatértek, és eseményekkel telve zuhantak az ágyba.
- Mennyi mindent csináltunk, és mégis, még mindig hétfő van. – motyogta Dei’, mire Catsy kuncogva magához húzta a szőkét.
- Mi-mi csinálsz?! – pirult el, de Catsy arcon puszilta, és meg se várva a fiú reakcióját, kifutott a szobából.
Deidara szédülten pislogott maga elé, majd röhögve fölállt, és a lány után ment.
- Engedjetek már el!!! - Ordította Hidan, de a két lány nem figyelt rá.
- Nem! Meg ígérted, hogy ha megcsókolunk, akkor segítesz pénzt keresni, bármi is az! -Ordította le sértődötten Yumi a fejét.
- Jaja! - értett egyet Emi, és megszorította Hidan csuklóját.
- Áu! De miért én vagyok a csali?! - Mutatott a hiányos női öltözetre, és a kötelekre.
- Mert ha te be mész, nem fog tudni megölni az a száz képzett harcos! - nézett rá Emi úgy, mint egy retardáltra.
- És mivel a préda meleg, és te kis cuki vagy, így le fogod nyűgözni. És nyugi, nem fognak megdugni, sietünk.
- De ti meg erősek vagytok, akkor?! És tényleg siessetek, a francba is, nem akarom seggbe kúratni magam!
- Kuss, és nem pofázik! - Ordított Yumi, és felállítota a srácot.
Beöltöztek fedett hosszú köpenybe, és fel vettek egy maszkot. Hidant térdre lökték egy öreg, kövér vezetőféleség elé, mire az már Jashin Istenhez imádkozott.
- Gyönyörű fiúcska. Ügyesek vagytok, szolgák. Csak kicsit seméset fogtatok, de az mindegy. - Bökött ki három mondatot a vénember. - De most hagyjatok minket kettesben!
S ezzel letérdelt a megszégyenített Hidanhoz, és megnyalta a nyakát. És nyalogatta tovább... MINDENHOL! Emiék felsiettek az emeletre, és lelökték magukról a köpenyt. Megfogtak egy pár shurikent, és kiiktatták az őröket. Aztán az összes embert. Visszasiettek, és berontottak az ajtón, ahol a már felkészült, nyögdécselő Hidan, és a perverzen vigyorgó vénember volt.
- Naifu o Korosu no jutsu! - Ordították kézjelekkel mindketten. Az öregembert pedig idézett fekete kések szúrták át.
- Akkor mehetünk a beváltóhelyre? - kérdezte mindent feledve Yumi.
- OLDOZZATOK MÁR EL! - Ordította a csali, miközben majd össze hányta magát.
- Jól van, jól van-mondta Emi, és levágta Hidan kezéről a köteleket.
- És mi lesz a csókkal? - Vigyorgott perverzen Hidan, mire Yumi az előtte álló lánnyal összeillesztette.
- Tessék, megkaptad. - Mosolygott Yumi. - De érd be ezzel, mert tőlem nem kapsz!
Emiék hosszan csókolóztak, aztán elengeték egymást. Ez volt a mai második csókjuk...
BE CONTINUED...